Kétszázhuszonöt éve hunyt el Zöld Péter

Madéfalván az iskola, Csíkszeredában egy utca viseli nevét. A madéfalvi templomkertben szobrot állítottak emlékére, a csíkdelnei Szent János templom falán emléktáblán örökítették meg a nevét a Beke Istvánéval együtt, csíkrákosi síremléke, Ferencz Ernő szobrászművész alkotása 1978 óta őrködik földi maradványai felett. Zöld Péter emlékét nem fenyegeti a feledés, de talán nem árt egy-egy évfordulón, nemzedékről-nemzedékre felidézni alakját.

Zöld Péter római katolikus lelkész, történetíró Madéfalván született 1727. szeptember 21-én. Rövid ideig a csíksomlyói gimnáziumban tanult, a költészeti és ékesszólástani osztályt a székelyudvarhelyi jezsuita gimnáziumban, a teológiát és bölcseletet Kolozsváron és Nagyszombatban végezte. 1753-tól Rákoson, majd Kisboldogasszonyon káplán, ezután Szentlélek plébánosa. Határozottan ellenezte a székely határőrség megszervezését. 1763 végén a székely határőrezredek erőszakos felállítása elleni mozgalom élére állt, legfőbb segítői Beke István delnei, Németi József csíkszentmihályi és Szász János csíksomlyói esperes voltak. A madéfalvi vérengzést követően az egyházi bíróság Beke Istvánt lázításért, Zöld Pétert lázításért és összeesküvésért 4 év várfogságra ítélte. A fogságból többször is megszökött, majd Moldvában a bujdosó csíki székelyek plébánosa lett. Végigjárta a csángó-magyar falvakat, fölkereste a legkeletibb magyar települést, a tatárföldi Csöbörcsököt, ahol 17 év óta nem járt római katolikus pap. Tapasztalatairól beszámolt Batthyány Ignác gr. erdélyi püspöknek, általa került be a magyar történelmi és néprajzi irodalomba a csángó-magyarság. Később amnesztiát kapott. Hazatérve Csíkdelnén, Csíkszentimrén, végül Rákoson plébános. Csíkrákoson érte a halál 1795. június 25-én. (A Magyar Katolikus Lexikon nyomán)

Adatok Zöld Péter életéhez
Részletek

„(…) 1. Mikor született Zöld Péter? A csíkrákosi róm. kath. plébánia régi anyakönyveit – Bálint Lajos prépost főesperes úr jósága folytán László Imre plébános úr szíves engedélyével – átkutatva, örömmel bukkantam rá a Zöld Péter születési adatára. Ez az egykorú bejegyzés (a benne lévő pár rövidítés felbontásával) így szól: „(1727) 21 Septembris baptizavi infantem Petrum Joannis Zöld de Madefalva patrinus Joannes Szabó cum sua Consorte”. Tehát az akkor Rákos leányegyházaként szereplő Mádéfalván született Zöld Pétert 1727 szept. 21-én keresztelte meg a rákosi plébános. Születése vagy aznap, vagy legfeljebb csak pár nappal azelőtt történt. Akkoriban ugyanis a születést a keresztelés vagy még aznap követte, vagy pedig legfeljebb egy-két nap múlva, így tehát biztosan és határozottan állíthatjuk, hogy Zöld Péter 1727 szeptemberében született. (…)

3. Mikor halt meg Zöld Péter? Amint Beke Antal (…) adatjelzése nyomán már 1924-ben (…) írtam: 1795 jún. 25-én. A fáradságot nem ismerő Domokos Pál Péter A moldvai magyarság c. ismeretes műve mindkét kiadásában a rákosi halotti anyakönyvre hivatkozva, 1795 jún. 27-re teszi Zöld Péter halálát. Ez azonban tévedés, mivel az anyakönyvi bejegyzés nem a halál, hanem a temetés (…) napját jelöli meg, s azt teszi 1795. jún. 27-re. (…) Eszerint a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint Zöld Péter 68 éves korában halt meg (…), ellátva „omnibus sacramentis”. A temetést „Székel Cyprián coadiutor", ferences atya végezte. Ebből s a többi anyakönyvi bejegyzésekből megállapítható, hogy Zöld Péter élete utolsó hónapjaiban betegeskedett s a 20 évvel fiatalabb Székely C. ferences volt mellette. (…)

Dr. Bitay Árpád

Erdélyi Múzeum, 1934/7-12.